Szülőklub

A „Szülőklub” foglalkozások több, mint másfél évtizede zajlanak intézményünkben. A kialakulásában, a foglalkozások elindításában nagy szerepe volt a minőségirányítási tevékenységünknek. Ez a terület volt, ahol a partnereink elégedettségét kérdőívekkel kezdtük mérni, hogy az igényeikről is egy átfogó képet kapjunk. A kiértékelések során kiderült számunkra, hogy a szülők egy része nem ismeri pontosan a kitűzött pedagógiai céljaink, nincs pontos rálátása munkánkra, illetve igénylik a folyamatos tájékoztatást a megszokott formák (szülői értekezlet, fogadóóra, tájékoztató füzet, stb.) mellett.

Az összesítések után újabb felmérést végeztünk, melyben azt szondáztuk, milyen információkra lenne szükségük, illetve hogyan és mikor kívánnának ezek birtokába jutni. Speciális helyzetünkből adódóan (bentlakásos forma miatt) egy havi egyszeri pénteki találkozó lehetőségei körvonalazódtak. A témák pedig a következők voltak:

  • fogyatékos gyermek helye, szerepe a családban,
  • terápiás fejlesztési lehetőségek,
  • a játék szerepe, fontossága,
  • az ünnep a családban, készülődés az ünnepekre.

Ezeket a foglalkozásokat, előadásokat a saját szakembereink, kollégáink tartották a havonta egyszer pénteken megjelenő szülőknek. Segítve őket, válaszolva felmerülő kérdéseikre. A találkozók arra is lehetőséget adtak továbbá, hogy gyermekeik nélkül, más hasonló helyzetű szülőkkel beszélgessenek, tapasztalatokat cseréljenek.

A következő években az iskolai változások kapcsán – szakiskolai évfolyamok bővülésének következtében – újabb témák merültek fel a szülők és a koordinátorpedagógusok részéről. Ezeket a témákat, a „Szülőklub” éves tervét az első (szeptemberi) találkozás alkalmával közösen megbeszélték és a felmerülő igényeknek megfelelően alakították. Így a témák a következőkkel bővültek:

  • megváltozott munkaképességű emberek munkavállalási lehetőségei,
  • szociális juttatások, járandóságok rendszere, igénylésének menete,
  • a szakiskolai Munkahelyi Gyakorlat Program bevezetése, lehetőségei,
  • kamaszkori viselkedés változások, szexuális nevelés,
  • élet az iskola után: felnőtt intézmények, lakóotthonok,

Ezeket az előadásokat zömében külsős szakemberek tartották, illetve az intézmény falait elhagyva részben külső helyszínen tartottuk meg. Voltak azonban visszatérő, megszokott és mindenki által igényelt tevékenységek is: társadalmi munka és ünnepi készülődés.

A program fejlődésének következő fázisa a szülők rekreációs eseményekkel való megkínálása volt. Ennek keretében szerveztünk:

  • színházlátogatást,
  • kirándulást,
  • közös záró bográcsozást,
  • valamint a program csúcsaként egy 3 napos, bentlakásos tábort Gánton.

A találkozókról minden esetben fényképekkel illusztrált feljegyzés készül, melyet „Hírlevél” formájában a többi szülő számára is eljuttatunk, illetve ebben a kiadványban értesülhetnek a következő időpontokról is.

A foglalkozások alkalmával a szülők sokkal nyitottabbak voltak és ez a nyitottság egy-egy intézményi változás alkalmával is megmutatkozott. A „Szülőklubon” résztvevők pedig szülőtársaikat is jobban tudták informálni, egymás között tapasztalatokat tudtak cserélni az őket és gyermekeiket érintő kérdésekben.

A működés eredményességének legfőbb mutatója a partneri elégedettségmérések szülői kérdőíveinek pozitív változása, valamint a programmal elnyert pályázatok és támogatások száma és mértéke.

A „Szülőklub” foglalkozások azonban pályázati források nélkül is jól működtethetőek, hiszen különösebb eszközigényük nincs és a legtöbb intézményben a humán-erőforrások is megfelelőek.

„A különböző kulturális háttérből érkező tanulók esetében kiváltképp szükséges a szülők és az iskola közti partnerségre építő viszony kialakítása annak érdekében, hogy a gyermek iskolai előmenetele sikeres legyen. Minden családnak igénye és szükséglete, hogy partnerként, egyenrangú félként szívesen fogadják az iskolában, és gyermeke neveléséhez hasznos információkat kapjon a pedagógusoktól.”